(Hatály, elő-regisztráciá, regisztráció)

Körtvélyessy Gyula

Bevezetés

Az árucikkek kérdése a REACH első változatának megjelenésétől a módosítások kereszttüzében állt. Az első probléma az, hogy mit tekintsünk árucikknek. A már megjelent hivatalos magyar REACH fordítás [1] szerint

 „az árucikk: olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél

nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet vagy alakot kap".

Az árucikkekről már elkészült a RIP, a REACH bevezetését és értelmezését segítő dokumentum [2]. Ez a 3.8-as számot viseli, de hivatalos kiadásáig még várják az egyes szakmai területek hozzászólását. A problémát ugyanis pont az okozza, hogy az egyes iparágakban máshol húzódik meg a vegyi anyag és az árucikk közöti határ. , Tehát hogy ugyanazon tárgy, pl. egy acéllemez, egyes felhasználásokban, ahol méretre vágva eredeti formájában használják, tehát a lemezforma a döntő, árucikk, más felhasználásban, ahol autókarosszériát préselnek belőle, készítmény.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos ez. Döntően azért, mert az árucikkek esetén a REACH feladja azt az alapelvét, hogy a kémiai úton létrejött kémiai anyagokat kell regisztráltatni és előírja, hogy az árucikkekbe bekerülő anyagokat újra regisztráltatni kell, vagy be kell jelenteni, ha erre az árucikk felhasználásra a regisztráció még nem történt meg. Tehát a REACH alapvető (anyag)gyártói-importálói felelőssége áthelyeződik az árucikkek előállítóira is. Ez azért is probléma, mert az árucikkek előállítói már egyáltalán nem vegyipari cégek, az anyagokra vonatkozó ismeretek bizonyosan nem állnak úgy rendelkezésre, mint a kémiával foglalkozó gyártóknál. Jól tetten érhető ez a RIP 3.8 megközelítésében. A követendő folyamatban az árucikk előállítóval megvizsgáltatja, hogy egyáltalán hány tonna árucikket hoz be. Ha 1 t/év alatt van, nincs feladata. A következő lépésben az árucikk előállításba bevitt anyagok-készítmények mennyiségét kérdezi. Ha ezek 1 t alatt vannak, leállhat a kutakodással az előállító. És csak ezután jönnek a kémiai kérdések, hogy milyenek azok az anyagok, milyen komponensekből állnak a készítmények és nincsenek-e kivéve a regisztráció hatálya alól.

Mivel az árucikkekben lévő anyagok regisztrációja az árucikk előállítójának kötelessége, tehát ahhoz, hogy bevezetett anyagok esetén élvezhesse a 3,5-6-11 éves felmentési periódusokat, el kell végeznie az előzetes regisztrációt, hiszen 2008. június 1 és 2008. december 1 között nem valószínű, hogy egy anyaggyártó regisztráltatja az anyagát az adott árucikk felhasználással együtt. Csak ez mentesítené őt az előzetes és a végleges regisztráció alól. Ez komoly gond lesz, hiszen a legtöbb árucikk gyártónak fogalma sincs az általa felhasznált anyagok pl. CAS vagy EINECS számáról. Biztonsági adatlapot elvileg csak a veszélyes vegyi anyagokról kapott eddig, márpedig ez a regisztrációs kötelezettség minden, szabaddá váló anyagról szól.

Mit tekintünk árucikknek?

A RIP 3.8-ban több határesetet adnak meg, ahol nem lehet a meghatározás alapján egyértelműen döntést hozni. A határ kb. úgy húzódik - minden esetben olyan tárgyat véve, ahol a benne lévő vegyi anyag szabaddá válik -, ahogy az alábbiakban néhány példán bemutatom:

A fenti táblázatban szándékosan csak olyan árucikkeket és vegyi anyagokat választottam, melyek szabaddá válnak a felhasználás közben.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a REACH-ben megfogalmazott, szándékolt szabaddá válásnak azt tekinthetjük, ha az árucikk nem működik anélkül: pl. a tollból a tintának ki kell jönni, a mosószerrel impregnált törlőkendő azért működik, mert az impregnálószer kijön. Nem minősül szándékolt szabaddá válásnak:

• a tisztításkor, minőségjavítás célú kezeléskor szabaddá váló komponens. Pl. egy ruha kimosása
• az előállítás lépései közben végrehajtott kezelés, mely a jó minőséghez kell, ami aztán egy következő előállítási lépésben szabaddá válik, pl. kimosódik, pl. irezőszer
• mindazok a - főként műanyagipari - segédanyagok, melyeket valamilyen funkció kifejtése érdekében adunk a tárgyba, pl. égésgátlók, azok fel is szabadulnak, de a funkció kifejtéséhez ez nem szükséges.
• a kémiai reakció miatti szabaddá válás: pl. a másológépből szabaddá váló ózon. DE: az illatos gyertyából szabaddá váló illatanyag nem ide tartozik, az árucikk normál működéséhez szándékolt szabaddá válás. De az égéstermék nem.

Mi a feladatuk az árucikk előállítóknak?

Két kötelezettség áll az árucikkek előállítói előtt:

• ha szándékoltan, vagy a szokásos működés közben előre láthatóan szabaddá válik valamilyen anyag az árucikkből, akkor regisztráltatni kell ezt,
• ha kiemelten veszélyes anyag van 0,1% feletti mennyiségben az árucikkben és ennek expozíciója nem zárható ki, akkor ezt be kell jelenteni az Ügynökségnek (nem regisztráltatni, arról esetleg az Ügynökség dönt!)

Egyik feladatot sem kell végrehajtani, ha a mennyiség 1 t/év alatt van előállítónként/ importálónként, illetve ha más már ugyanezen árucikk előállítására regisztrálta azt az anyagot (bárki, nem fontos, hogy saját beszállítónk legyen az). A bevezetett anyagoknál ezért az árucikk előállítóknak/ importálóknak is végre kell hajtani az előzetes regisztrációt, mert különben mindjárt az előzetes regisztráció határidejének lejárta után, vagy azonnal el kell végezniük a regisztrációt, vagy le kell, hogy állítsák az árucikkel való munkát.

Az árucikkek előállítói számára a kiemelten veszélyes anyagok esete a gyakorlatban azért fog komoly nehézségeket okozni, mert a 33. cikk szerint éves mennyiségtől függetlenül kötelezettek az ilyen anyagokat jelezni a vevőik felé, kérésre, az általuk előállított árucikkekben, ha a koncentrációjuk 0,1% felett van. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy amint egy-egy új anyag megjelenik az Ügynökség honlapján, mint jelölt, a kérdések el fogják árasztani az árucikkgyártókat, hogy van-e a termékben ilyen anyag.

Fontos tudni, hogy az árucikkekben lévő különösen veszélyes anyagokat az Ügynökségnek csak 2011 június 1-től kell bejelenteni. Természetesen akkor is csak hat hónapon belül azután, hogy az adott anyag megjelent mint különlegesen veszélyes anyag az engedélyezésre kötelezett anyagok listájában, a XIV. mellékletben, vagy mint jelölt, az Ügynökség honlapján.

Figyelembe kell venni, hogy az árucikkekben felhasznált anyagokra vonatkozó eddigi szabályozások a REACH hatálybalépésével nem szűnnek meg:

• Így a korlátozások átkerülnek a XVII. mellékletbe és továbbra is érvényben maradnak
• Továbbra is érvényesek a közismert korlátozó irányelvek, illetve magyar megfelelőjük:
• a RoHS, az elektromos és elektronikai eszközökben a veszélyes vegyi anyagok használatának korlátozása
• az ELV, a gépjárművekben felhasznált anyagokra vonatkozó korlátozás
• a WEEE, az elektromos és elektronikai eszközök hulladékaira vonatkozó korlátozás.

Összefoglalás

Az árucikkek előállítóinak regisztrációs és bejelentési kötelezettségük van az árucikkbe bevitt és onnan szándékoltan szabaddá váló, illetve kiemelten veszélyes anyagokra, ha ezeket még erre a felhasználásra más nem regisztrálta. Külön feladat a vevőket informálni arról, hogy az árucikkben 0,1%-nál több kiemelten veszélyes anyag van, az éves mennyiségtől függetlenül.